Ugrás a fő tartalomra

"Csak azért érdemes élni, amiért képesek vagyunk meg is halni."


A szentignáci lelkiség egyik alappillére a „megtalálni Istent mindenben” (és mindent Istenben). Ez a megtévesztően egyszerű tétel azt fejezi ki, hogy az ember mindent a spirituális élet részének tekint. Nem szorul a templomok falai közé, nem pusztán vallási kérdések foglalkoztatják, mert nem csupán az imádság és a szakrális szövegek tartoznak a lelki élet hatáskörébe. És főként nem állít olyat, hogy pl. a munkáról, a pénzről, a szexualitásról, a depresszióról stb. nem eshet szó a spirituális kapcsán.


Loyolai Ignác megtérése kezdetén, mint világi ember fokozatosan vette észre, hogy az érzésein és a vágyain keresztül is szólhat hozzá Isten. Felismerte természetesen az érzések közti különbségeket, hogy mi visz közelebb vagy távolabb Tőle, de főként, hogy azok is Istentől származnak, rajtuk keresztül szól hozzánk, érintkezésbe kíván lépni velünk. Közvetlenül. 



Ignácnak emiatt sokszor meggyült a baja az inkvizícióval és háromszor került annak börtönébe, mert bírálói azt gyanították, hogy megpróbálja megkerülni az intézményes egyházat. Ennek ellenére felismerése és lelkigyakorlatos módszere az egyik legjobb emberismerővé és ’életrendezővé’ tette őt a mai napig.





Kovács Lajos SJ (PhD) - Jezsuita szerzetes, teológus. Dolgozott televíziós rendezőként, operatőrként. Jelenleg a Corvinus Egyetem oktatója. Kommunikációelméletből doktorált 2011-ben.

Kovács Lajos előadását a 3. Református kegyesség konferencián hallgathatják meg az érdeklődők.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A IV. Református kegyesség konferencia részletes programja

A IV. Református kegyesség konferencia kiváló előadókkal és izgalmas előadásokkal várja az érdeklődőket! A konferencia részletes programja az alábbiak szerint alakul:

Trauma és kegyesség

Immár negyedik alkalommal, 2019. október 4-6. között Sárospatakon, a Református Teológiai Akadémián kerül megrendezésre a Református kegyesség konferencia, melynek középpontjában idén a trauma és a hit, a kegyesség kapcsolata áll. Bővebb információk a cikk folytatásában!

„Szent minden, ami él” - Az angol romantika spiritualitása

Az angol romantika meghatározó alkotói közül nem egy szoros kapcsolatban állt a protestáns kereszténységgel. William Blake és Samuel Coleridge életművét értelmezhetjük a modernkori elidegenedésre, a világtapasztalat szétesésére adott válaszként, melynek egyik döntő forrása a keresztény spiritualitás, a két zseniális költő-gondolkodónak saját vallásos (misztikus) tapasztalata. Az ész, a tekintély és a törvény vallásával és elidegenítő istenképével szemben a belső tapasztalatot, a képzelet átlényegítő erejét és a kozmikus inkarnációt hangsúlyozták. Tóth Sára (Phd) - Bölcsész, szerkesztő, publicista. A Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének docense. Két könyve jelent meg: A képzelet másik oldala: irodalom és vallás Northrop Frye munkásságában (Károli-L'Harmattan), valamint a Táncol a por című esszékötet (Harmat kiadó).  (Fotó: Füle Tamás) Tóth Sára előadását a 3. Református kegyesség konferencián hallgathatják meg az érdeklődők!