Ugrás a fő tartalomra

„Szent minden, ami él” - Az angol romantika spiritualitása


Az angol romantika meghatározó alkotói közül nem egy szoros kapcsolatban állt a protestáns kereszténységgel. William Blake és Samuel Coleridge életművét értelmezhetjük a modernkori elidegenedésre, a világtapasztalat szétesésére adott válaszként, melynek egyik döntő forrása a keresztény spiritualitás, a két zseniális költő-gondolkodónak saját vallásos (misztikus) tapasztalata. Az ész, a tekintély és a törvény vallásával és elidegenítő istenképével szemben a belső tapasztalatot, a képzelet átlényegítő erejét és a kozmikus inkarnációt hangsúlyozták.




Tóth Sára (Phd) - Bölcsész, szerkesztő, publicista. A Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének docense. Két könyve jelent meg: A képzelet másik oldala: irodalom és vallás Northrop Frye munkásságában (Károli-L'Harmattan), valamint a Táncol a por című esszékötet (Harmat kiadó). 
(Fotó: Füle Tamás)


Tóth Sára előadását a 3. Református kegyesség konferencián hallgathatják meg az érdeklődők!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Érzés-e a schleiermacheri feltétlen függésérzet?

Schleiermacher kritikusai azt róják föl neki, hogy az Abszolút iránti feltétlen függésérzet (das Gefühl der schlechthinnigen Abhängigkeit) csupán egy romantikus érzelem, amely a hitet a szubjektív érzékelés körébe szűkíti. Valóban csak egy emberi emócióról van itt szó? Mi célból és milyen kontextusban fogalmazta meg ezt Schleiermacher? Lehet-e csak ésszel vagy csak érzéssel hinni? Mi a fides qua és quae creditur mai aktualitása?


Kodácsy Tamás (Dr habil.) - református teológus és programozó matematikus.


Kodácsy Tamás előadását a 3. Református Kegyesség konferencián hallgathatják meg az érdeklődők.

"Csak azért érdemes élni, amiért képesek vagyunk meg is halni."

A szentignáci lelkiség egyik alappillére a „megtalálni Istent mindenben” (és mindent Istenben). Ez a megtévesztően egyszerű tétel azt fejezi ki, hogy az ember mindent a spirituális élet részének tekint. Nem szorul a templomok falai közé, nem pusztán vallási kérdések foglalkoztatják, mert nem csupán az imádság és a szakrális szövegek tartoznak a lelki élet hatáskörébe. És főként nem állít olyat, hogy pl. a munkáról, a pénzről, a szexualitásról, a depresszióról stb. nem eshet szó a spirituális kapcsán.

Loyolai Ignác megtérése kezdetén, mint világi ember fokozatosan vette észre, hogy az érzésein és a vágyain keresztül is szólhat hozzá Isten. Felismerte természetesen az érzések közti különbségeket, hogy mi visz közelebb vagy távolabb Tőle, de főként, hogy azok is Istentől származnak, rajtuk keresztül szól hozzánk, érintkezésbe kíván lépni velünk. Közvetlenül. 


Ignácnak emiatt sokszor meggyült a baja az inkvizícióval és háromszor került annak börtönébe, mert bírálói azt gyanították, hogy meg…

Az érzelmek szerepe a kegyességben - újra "Református kegyesség" konferencia Sárospatakon április 13-14-én

Az érzelmeknek vitathatatlanul jelentős szerepük van a közösségi vallásos gyakorlat és a személyes kegyesség dimenzióiban szinte minden vallásban – ennek ellenére ez a kérdéskör meglehetősen elhanyagolt és mostohán kezelt területe a református teológiának. Mindez azért is különös, mert az egyházi nyilvánosság különböző színterein egyre többen és egyre többször vetik fel a református vallásgyakorlat „kiszikkadásának”, érzelmi sivárságának problémáját, ami éppúgy jelentkezik az egyháztagság, a bevonódás és elköteleződés szintjén, mint a szociális érzékenység területén vagy éppen a liturgia összefüggésében. A református vallás legfőbb értéke viszonylag hosszú időn át racionalitásában, illetve minden babonától és érzelmi szélsőségektől mentes józanságában jelölődött ki, e tulajdonságok értéke azonban napjainkra jelentősen inflálódott és egyre kevésbé tűnnek pozitív identitáselemnek.