Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

A IV. Református kegyesség konferencia részletes programja

A IV. Református kegyesség konferencia kiváló előadókkal és izgalmas előadásokkal várja az érdeklődőket! A konferencia részletes programja az alábbiak szerint alakul:
Legutóbbi bejegyzések

Trauma és kegyesség

Immár negyedik alkalommal, 2019. október 4-6. között Sárospatakon, a Református Teológiai Akadémián kerül megrendezésre a Református kegyesség konferencia, melynek középpontjában idén a trauma és a hit, a kegyesség kapcsolata áll. Bővebb információk a cikk folytatásában!

Érzés-e a schleiermacheri feltétlen függésérzet?

Schleiermacher kritikusai azt róják föl neki, hogy az Abszolút iránti feltétlen függésérzet (das Gefühl der schlechthinnigen Abhängigkeit) csupán egy romantikus érzelem, amely a hitet a szubjektív érzékelés körébe szűkíti. Valóban csak egy emberi emócióról van itt szó? Mi célból és milyen kontextusban fogalmazta meg ezt Schleiermacher? Lehet-e csak ésszel vagy csak érzéssel hinni? Mi a fides qua és quae creditur mai aktualitása? Kodácsy Tamás (Dr habil.) - református teológus és programozó matematikus. Kodácsy Tamás előadását a 3. Református Kegyesség konferencián hallgathatják meg az érdeklődők.

"Csak azért érdemes élni, amiért képesek vagyunk meg is halni."

A szentignáci lelkiség egyik alappillére a „megtalálni Istent mindenben” (és mindent Istenben). Ez a megtévesztően egyszerű tétel azt fejezi ki, hogy az ember mindent a spirituális élet részének tekint. Nem szorul a templomok falai közé, nem pusztán vallási kérdések foglalkoztatják, mert nem csupán az imádság és a szakrális szövegek tartoznak a lelki élet hatáskörébe. És főként nem állít olyat, hogy pl. a munkáról, a pénzről, a szexualitásról, a depresszióról stb. nem eshet szó a spirituális kapcsán. Loyolai Ignác megtérése kezdetén, mint világi ember fokozatosan vette észre, hogy az érzésein és a vágyain keresztül is szólhat hozzá Isten. Felismerte természetesen az érzések közti különbségeket, hogy mi visz közelebb vagy távolabb Tőle, de főként, hogy azok is Istentől származnak, rajtuk keresztül szól hozzánk, érintkezésbe kíván lépni velünk. Közvetlenül.  Ignácnak emiatt sokszor meggyült a baja az inkvizícióval és háromszor került annak börtönébe, mert bírálói azt gya

A poszttraumatikus áhítat - Richard Wurmbrand és Visky András kegyességi tárgyú írásaiban

Richard Wurmbrand evangélikus lelkész és Visky András író, dramaturg két különböző alkatú, teológiájú, stílusú keresztény gondolkodó, írásaik közös nevezője - bár eltérő módon és mértékben - a diktatúra által elkövetett erőszak megtapasztalása. Wurmbrand Beszédek a magánzárkában című könyvében explicit módon hivatkozik a megélt traumára, szövegeinek eredettörténetét is oda vezeti vissza. Visky András kisgyerekkori kitelepítésélménye, édesapja évekig tartó távolléte, bebörtönzése szövegszinten nem jelenik meg a Reggeli csendességben, retorikájában, gondolati ívében ugyanakkor hasonlóképpen tartózkodik a „teológiai korrektségtől” és a „teoretikus erőszaktól” (Jean Baudrillard). Narratív teológiájukat az „eseményszerű létmegértés” (Thomka Beáta) jellemzi, kegyességi retorikájuk „a Másik felé halad, annak igenlését sürgeti” (Emmanuel Lévinas). Előadásomban ezt a retorikát vizsgálom a fent hivatkozott elméletírók munkáit is segítségül hívva. Molnár Illés (1981) -

„Szent minden, ami él” - Az angol romantika spiritualitása

Az angol romantika meghatározó alkotói közül nem egy szoros kapcsolatban állt a protestáns kereszténységgel. William Blake és Samuel Coleridge életművét értelmezhetjük a modernkori elidegenedésre, a világtapasztalat szétesésére adott válaszként, melynek egyik döntő forrása a keresztény spiritualitás, a két zseniális költő-gondolkodónak saját vallásos (misztikus) tapasztalata. Az ész, a tekintély és a törvény vallásával és elidegenítő istenképével szemben a belső tapasztalatot, a képzelet átlényegítő erejét és a kozmikus inkarnációt hangsúlyozták. Tóth Sára (Phd) - Bölcsész, szerkesztő, publicista. A Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének docense. Két könyve jelent meg: A képzelet másik oldala: irodalom és vallás Northrop Frye munkásságában (Károli-L'Harmattan), valamint a Táncol a por című esszékötet (Harmat kiadó).  (Fotó: Füle Tamás) Tóth Sára előadását a 3. Református kegyesség konferencián hallgathatják meg az érdeklődők!

Az érzelmek szerepe a kegyességben - a 3. "Református kegyesség" konferencia részletes programja

„Tehozzád, én Istenem, Szomjúhozik én lelkem” – az érzelmek szerepe a kegyességben Református kegyesség konferenciák – III. Sárospatak, 2018. április 13-14. (péntek – szombat) A konferencia programja: 2018. április 13. péntek   10.30 A konferencia megnyitása, köszöntések 10.45 – 11.45 Balogh Judit (PhD, egyetemi docens, Eszterházy Károly Egyetem) : Érzelmek és értelmek. A magyar református egyház viszonyulásai az érzelmekhez. Történeti vázlat. 11.45 – 12.25 Korényi Róbert (PhD hallgató, református lelkész, pszichológus, mesteroktató SZIE GTK) : Valóban az iskola az egyház veteményeskertje? - Spiritualitás, érzelmek és a református nevelés. 11.25 – 13.05 Barnóczki Anita (PhD, református lelkész, főiskolai adjunktus SRTA) : Egyszerűsítő beszéd az érzelmekről az önáltatás és önállítás csapdájában. ebédszünet Helyszín: „Zsibongó” Galéria (1. emelet) 14.00 – 14.45 Fekete Ágnes (PhD, református lelkész, rádiós újságíró) nyitott interjúja Egri Erzsébe