Ugrás a fő tartalomra

Az érzelmek szerepe a kegyességben - a 3. "Református kegyesség" konferencia részletes programja


„Tehozzád, én Istenem, Szomjúhozik én lelkem” – az érzelmek szerepe a kegyességben
Református kegyesség konferenciák – III. Sárospatak, 2018. április 13-14. (péntek – szombat)





A konferencia programja:

2018. április 13. péntek 
10.30 A konferencia megnyitása, köszöntések
10.45 – 11.45 Balogh Judit (PhD, egyetemi docens, Eszterházy Károly Egyetem): Érzelmek és értelmek. A magyar református egyház viszonyulásai az érzelmekhez. Történeti vázlat.

11.45 – 12.25 Korényi Róbert (PhD hallgató, református lelkész, pszichológus, mesteroktató SZIE GTK): Valóban az iskola az egyház veteményeskertje? - Spiritualitás, érzelmek és a református nevelés.

11.25 – 13.05 Barnóczki Anita (PhD, református lelkész, főiskolai adjunktus SRTA): Egyszerűsítő beszéd az érzelmekről az önáltatás és önállítás csapdájában.

ebédszünet

Helyszín: „Zsibongó” Galéria (1. emelet)
14.00 – 14.45 Fekete Ágnes (PhD, református lelkész, rádiós újságíró) nyitott interjúja Egri Erzsébettel (festőművész, ikonfestő): Mi az összefüggés a lelkiség és a festészet között? Az ikonfestés útja - egy református lelkészgyermek vallomása az ikonokról.

14.45 – 15.25 Kovács Lajos SJ (PhD, jezsuita szerzetes, egyetemi adjunktus, Corvinus Egyetem): Csak azért érdemes élni, amiért képesek vagyunk meg is halni.

kávészünet

15.40 – 16.20 Kodácsy Tamás (PhD, református lelkipásztor): Érzés-e a schleiermacheri feltétlen függésérzet?

16.20 – 17.00 Bölcsföldi András (PhD hallgató, református lelkész): „A tükörrel fényt hajítok”.

17.00 – 17.40 Tóth Sára (PhD, szerkesztő, publicista, egyetemi docens KRE): „Szent minden, ami él”: Az angol romantika spiritualitása.

kávészünet

18.00 – 19.30 „Péntek este” Molnár Illés (PhD hallgató, irodalomkritikus, költő, szerkesztő): A poszttraumatikus áhítat - Richard Wurmbrand és Visky András kegyességi szövegeiről. Az est vendége: Visky András író, drámaíró, dramaturg.

2018. április 14. szombat 
10.00 – 12.30 Műhelybeszélgetés Mit kezdjünk az érzelmekkel az egyházban? Hogyan hatnak az érzelmek az Istennel és egymással megélt kapcsolatainkban, konfliktusainkban? Mi az érzelmek szerepe a posztmodern vallásosságban, különösen a fiatalok esetében? Moderált beszélgetés a konferencia előadóival. Vendég: Szikszai Szabolcs (ifjúsági munkatárs, IKE, Kolozsvár)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az érzelmek szerepe a kegyességben - újra "Református kegyesség" konferencia Sárospatakon április 13-14-én

Az érzelmeknek vitathatatlanul jelentős szerepük van a közösségi vallásos gyakorlat és a személyes kegyesség dimenzióiban szinte minden vallásban – ennek ellenére ez a kérdéskör meglehetősen elhanyagolt és mostohán kezelt területe a református teológiának. Mindez azért is különös, mert az egyházi nyilvánosság különböző színterein egyre többen és egyre többször vetik fel a református vallásgyakorlat „kiszikkadásának”, érzelmi sivárságának problémáját, ami éppúgy jelentkezik az egyháztagság, a bevonódás és elköteleződés szintjén, mint a szociális érzékenység területén vagy éppen a liturgia összefüggésében. A református vallás legfőbb értéke viszonylag hosszú időn át racionalitásában, illetve minden babonától és érzelmi szélsőségektől mentes józanságában jelölődött ki, e tulajdonságok értéke azonban napjainkra jelentősen inflálódott és egyre kevésbé tűnnek pozitív identitáselemnek. 

A poszttraumatikus áhítat - Richard Wurmbrand és Visky András kegyességi tárgyú írásaiban

Richard Wurmbrand evangélikus lelkész és Visky András író, dramaturg két különböző alkatú, teológiájú, stílusú keresztény gondolkodó, írásaik közös nevezője - bár eltérő módon és mértékben - a diktatúra által elkövetett erőszak megtapasztalása. Wurmbrand Beszédek a magánzárkában című könyvében explicit módon hivatkozik a megélt traumára, szövegeinek eredettörténetét is oda vezeti vissza. Visky András kisgyerekkori kitelepítésélménye, édesapja évekig tartó távolléte, bebörtönzése szövegszinten nem jelenik meg a Reggeli csendességben, retorikájában, gondolati ívében ugyanakkor hasonlóképpen tartózkodik a „teológiai korrektségtől” és a „teoretikus erőszaktól” (Jean Baudrillard). Narratív teológiájukat az „eseményszerű létmegértés” (Thomka Beáta) jellemzi, kegyességi retorikájuk „a Másik felé halad, annak igenlését sürgeti” (Emmanuel Lévinas). Előadásomban ezt a retorikát vizsgálom a fent hivatkozott elméletírók munkáit is segítségül hívva.





Molnár Illés (1981) - irodalomkritikus, költő, s…

"Csak azért érdemes élni, amiért képesek vagyunk meg is halni."

A szentignáci lelkiség egyik alappillére a „megtalálni Istent mindenben” (és mindent Istenben). Ez a megtévesztően egyszerű tétel azt fejezi ki, hogy az ember mindent a spirituális élet részének tekint. Nem szorul a templomok falai közé, nem pusztán vallási kérdések foglalkoztatják, mert nem csupán az imádság és a szakrális szövegek tartoznak a lelki élet hatáskörébe. És főként nem állít olyat, hogy pl. a munkáról, a pénzről, a szexualitásról, a depresszióról stb. nem eshet szó a spirituális kapcsán.

Loyolai Ignác megtérése kezdetén, mint világi ember fokozatosan vette észre, hogy az érzésein és a vágyain keresztül is szólhat hozzá Isten. Felismerte természetesen az érzések közti különbségeket, hogy mi visz közelebb vagy távolabb Tőle, de főként, hogy azok is Istentől származnak, rajtuk keresztül szól hozzánk, érintkezésbe kíván lépni velünk. Közvetlenül. 


Ignácnak emiatt sokszor meggyült a baja az inkvizícióval és háromszor került annak börtönébe, mert bírálói azt gyanították, hogy meg…