Ugrás a fő tartalomra

A református emlékezetkultúra Felvidéken, a kommunista diktatúra idején




Buza Zsolt (PhD hallgató, református lelkész, Rozsnyó) előadásának összefoglalója:

A kommunista diktatúra időszakában sok olyan esemény történt, ami a Felvidéki Református Egyházat érintette. Az egyházvezetés pozitív álláspontja az államhatalomhoz megengedte, hogy a 90%-ban magyar református egyház kereteiben fennmaradjon és túlélje a 41 éves önkényességet. Két olyan eseményt szeretnék a hallgatósággal megosztani és mélyebben elemezni, amikor is egyházunk megbirkózott a fennálló nehézségekkel. 

Az egyik egy természeti csapás eredménye volt, a dunai árvíz 1965-ben. Az átszakadt gátak, a házukból kiköltöztetett emberek, a magukat mentők és azok, akik nem voltak hajlandóak otthagyni házaikat. Mennyiben érintette gyülekezeteinket a dunai árvíz? Egyházunk püspöke, a Pozsonyi Egyházmegye esperese, lelkészek, gondnokok milyen mértékben vették ki részüket a gátakon? Hogyan épültek újjá gyülekezeteink, azok templomai, parókiái? Milyen külföldi támogatásból és milyen állami hozzájárulásból sikerült rendbe rakni, amit a víz kimosott és megrongált?

A másik esemény az emberi beavatkozás eredményeként könyvelhetjük el. Amikor is az az állami döntés született, hogy a mohi atomerőmű felépüljön. A Lévától 14 km-re fekvő község, Mohi teljes megszűnt. 1979-81 között áttelepítették az ott élőket. A felvidéki Bözödújfalu, amelynek lakosai megélték az áttelepítést Magyarországra, a csehországi deportálásokat, de annak ellenére a faluközösség megmaradt. Mára már csak egy elhagyott református templom, – ami közvetlen a II. József által kiadott Türelmi rendelet eredménye, hiszen 1787-ben barokk-klasszicista stílusban épült –, és egy temető jelzi a falu létét, amelynek sírjai ott domborulnak a templom körül.

Mi az, ami fájóbb emléket idéz elő? A természeti csapás vagy az emberi beavatkozás? A két trauma közül, melyik ver nagyobb éket az ember lelkébe? A két trauma közül melyik orvosolható? Erre keressük a választ az előadás során.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Érzés-e a schleiermacheri feltétlen függésérzet?

Schleiermacher kritikusai azt róják föl neki, hogy az Abszolút iránti feltétlen függésérzet (das Gefühl der schlechthinnigen Abhängigkeit) csupán egy romantikus érzelem, amely a hitet a szubjektív érzékelés körébe szűkíti. Valóban csak egy emberi emócióról van itt szó? Mi célból és milyen kontextusban fogalmazta meg ezt Schleiermacher? Lehet-e csak ésszel vagy csak érzéssel hinni? Mi a fides qua és quae creditur mai aktualitása? Kodácsy Tamás (Dr habil.) - református teológus és programozó matematikus. Kodácsy Tamás előadását a 3. Református Kegyesség konferencián hallgathatják meg az érdeklődők.

Trauma és kegyesség

Immár negyedik alkalommal, 2019. október 4-6. között Sárospatakon, a Református Teológiai Akadémián kerül megrendezésre a Református kegyesség konferencia, melynek középpontjában idén a trauma és a hit, a kegyesség kapcsolata áll. Bővebb információk a cikk folytatásában!

A IV. Református kegyesség konferencia részletes programja

A IV. Református kegyesség konferencia kiváló előadókkal és izgalmas előadásokkal várja az érdeklődőket! A konferencia részletes programja az alábbiak szerint alakul: