A szentignáci lelkiség egyik alappillére a „megtalálni Istent mindenben” (és mindent Istenben). Ez a megtévesztően egyszerű tétel azt fejezi ki, hogy az ember mindent a spirituális élet részének tekint. Nem szorul a templomok falai közé, nem pusztán vallási kérdések foglalkoztatják, mert nem csupán az imádság és a szakrális szövegek tartoznak a lelki élet hatáskörébe. És főként nem állít olyat, hogy pl. a munkáról, a pénzről, a szexualitásról, a depresszióról stb. nem eshet szó a spirituális kapcsán.
Loyolai Ignác megtérése kezdetén, mint világi ember fokozatosan vette észre, hogy az érzésein és a vágyain keresztül is szólhat hozzá Isten. Felismerte természetesen az érzések közti különbségeket, hogy mi visz közelebb vagy távolabb Tőle, de főként, hogy azok is Istentől származnak, rajtuk keresztül szól hozzánk, érintkezésbe kíván lépni velünk. Közvetlenül.
Ignácnak emiatt sokszor meggyült a baja az inkvizícióval és háromszor került annak börtönébe, mert bírálói azt gyanították, hogy megpróbálja megkerülni az intézményes egyházat. Ennek ellenére felismerése és lelkigyakorlatos módszere az egyik legjobb emberismerővé és ’életrendezővé’ tette őt a mai napig.
Kovács Lajos SJ (PhD) - Jezsuita szerzetes, teológus. Dolgozott televíziós rendezőként, operatőrként. Jelenleg a Corvinus Egyetem oktatója. Kommunikációelméletből doktorált 2011-ben.
Kovács Lajos előadását a 3. Református kegyesség konferencián hallgathatják meg az érdeklődők.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése