Ugrás a fő tartalomra

A református emlékezet helyei - előadók és témák


A konferencia meghívott előadói:

Ö. Kovács József, DSc, egyetemi tanár (PPKE), megyei főigazgató-helyettes, Magyar Nemzeti Levéltár
Megnyitó előadás: Emlékezet, történelem, társadalmi identitás.

Balogh Balázs, PhD, igazgató, MTA BTK Néprajztudományi Intézet
A Bethlen-otthon, az amerikai magyar református élet központja

Balogh Judit, PhD habil. történész, egyetemi docens, Eszterházy Károly Egyetem, Történelemtudományi Intézet, Eger
Kilúgozott emlékezet: reformáció a Székelyföldön

B. Kovács István, PhD, régész-muzeológus, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményeinek megbízott igazgatója
A reformáció 400. évfordulója Rimaszombatban

Buza Zsolt, PhD hallgató, református lelkész, Rozsnyó
A református emlékezetkultúra Felvidéken, a kommunista diktatúra idején

Csorba Dávid, PhD, főiskolai docens, SRTA, Sárospatak
A magyarországi gályarabok emlékezete

Dienes Dénes, Dr Habil, egyetemi tanár, igazgató, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak
A reformáció emlékezetének építése

Erdős Kristóf, PhD hallgató, kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Gulyás Lajos emlékezete (1957-2017)

Fodor Gusztáv, református lelkész, PhD hallgató
Emlékezetépítés a kárpátaljai reformátusok között

Földváryné Dr. Kiss Réka, PhD, elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest
A kommunista diktatúra emlékezete a református egyházban

Gér András László, PhD hallgató, vallástörténész, Zsinati Tanácsos, Magyarországi Református Egyház Zsinata
Református emlékezetkultúra Magyarországon

Hájas István, igazgató, Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma
"Amint tisztítják az ezüstöt". A Kárpátaljai Református Egyház a történelem Urának kohójában a két világháború kötött.

Laczkó Gabriella, PhD hallgató, SRK TGy Adattár vezető
Sárospatakon tanult református lelkészek az Amerikai Egyesült Államokban.

Nagy Alpár Csaba, PhD, református lelkész, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kar, Egeres (Románia)
A dél-erdélyi reformátusság 1940-44 közötti traumáinak emlékezete életút-interjúk tükrében

Sipos Gábor, PhD, történész, főlevéltáros, Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára

Szatmári Judit, PhD, levéltáros, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye, Budapest
Emlékezet és politika a 19. századi reformátusság életében

Tóth Sára, PhD, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, BTK, Anglisztika Intézet
„Az ég oly messze van, még messzebb tőled én”: protestáns transzcendencia és annak felülírási kísérlete a kálvinista Marylinne Robinson Gilead-trilógiájában

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az érzelmek szerepe a kegyességben - újra "Református kegyesség" konferencia Sárospatakon április 13-14-én

Az érzelmeknek vitathatatlanul jelentős szerepük van a közösségi vallásos gyakorlat és a személyes kegyesség dimenzióiban szinte minden vallásban – ennek ellenére ez a kérdéskör meglehetősen elhanyagolt és mostohán kezelt területe a református teológiának. Mindez azért is különös, mert az egyházi nyilvánosság különböző színterein egyre többen és egyre többször vetik fel a református vallásgyakorlat „kiszikkadásának”, érzelmi sivárságának problémáját, ami éppúgy jelentkezik az egyháztagság, a bevonódás és elköteleződés szintjén, mint a szociális érzékenység területén vagy éppen a liturgia összefüggésében. A református vallás legfőbb értéke viszonylag hosszú időn át racionalitásában, illetve minden babonától és érzelmi szélsőségektől mentes józanságában jelölődött ki, e tulajdonságok értéke azonban napjainkra jelentősen inflálódott és egyre kevésbé tűnnek pozitív identitáselemnek. 

A poszttraumatikus áhítat - Richard Wurmbrand és Visky András kegyességi tárgyú írásaiban

Richard Wurmbrand evangélikus lelkész és Visky András író, dramaturg két különböző alkatú, teológiájú, stílusú keresztény gondolkodó, írásaik közös nevezője - bár eltérő módon és mértékben - a diktatúra által elkövetett erőszak megtapasztalása. Wurmbrand Beszédek a magánzárkában című könyvében explicit módon hivatkozik a megélt traumára, szövegeinek eredettörténetét is oda vezeti vissza. Visky András kisgyerekkori kitelepítésélménye, édesapja évekig tartó távolléte, bebörtönzése szövegszinten nem jelenik meg a Reggeli csendességben, retorikájában, gondolati ívében ugyanakkor hasonlóképpen tartózkodik a „teológiai korrektségtől” és a „teoretikus erőszaktól” (Jean Baudrillard). Narratív teológiájukat az „eseményszerű létmegértés” (Thomka Beáta) jellemzi, kegyességi retorikájuk „a Másik felé halad, annak igenlését sürgeti” (Emmanuel Lévinas). Előadásomban ezt a retorikát vizsgálom a fent hivatkozott elméletírók munkáit is segítségül hívva.





Molnár Illés (1981) - irodalomkritikus, költő, s…

"Csak azért érdemes élni, amiért képesek vagyunk meg is halni."

A szentignáci lelkiség egyik alappillére a „megtalálni Istent mindenben” (és mindent Istenben). Ez a megtévesztően egyszerű tétel azt fejezi ki, hogy az ember mindent a spirituális élet részének tekint. Nem szorul a templomok falai közé, nem pusztán vallási kérdések foglalkoztatják, mert nem csupán az imádság és a szakrális szövegek tartoznak a lelki élet hatáskörébe. És főként nem állít olyat, hogy pl. a munkáról, a pénzről, a szexualitásról, a depresszióról stb. nem eshet szó a spirituális kapcsán.

Loyolai Ignác megtérése kezdetén, mint világi ember fokozatosan vette észre, hogy az érzésein és a vágyain keresztül is szólhat hozzá Isten. Felismerte természetesen az érzések közti különbségeket, hogy mi visz közelebb vagy távolabb Tőle, de főként, hogy azok is Istentől származnak, rajtuk keresztül szól hozzánk, érintkezésbe kíván lépni velünk. Közvetlenül. 


Ignácnak emiatt sokszor meggyült a baja az inkvizícióval és háromszor került annak börtönébe, mert bírálói azt gyanították, hogy meg…